Elnökválasztás román módra

Május 4-én és 18-án rendezik meg az eredetileg 2024 novemberére és decemberére kiírt romániai elnökválasztást. Az alkotmánybíróság december 6-án semmisítette meg az első forduló eredményét, a győztesét, a klerikofasiszta Călin Georgescut pedig később kizárta a megismételt választásból.

A CURS közvélemény-kutató intézet felmérése szerint élesedik a verseny. A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, George Simion 26 százalékkal vezet, a legfőbb versenytársa, a három kormányerő, vagyis a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által támogatott Crin Antonescu a voksok 23 százalékára számíthat. Még két említésre méltó versenyző van a mezőnyben: a „román Karácsony Gergelyként” aposztrofálható bukaresti főpolgármestert, a függetlenként induló Nicușor Dant 19 százalékra mérik, a negyedik helyen a szintén független, korábbi szocdem kormányfő Victor Ponta következik 16 százalékkal. Az érvénytelenített őszi választáson másodikként végző, eredetileg a liberális Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) színeiben induló, nemrég a párt támogatását elvesztő Elena Lasconi alig 8 százalékon áll.

Első ránézésre a magyarok legvadabb rémálma látszik valóra válni. Sokan tartottak attól, hogy a november 24-ei eredmény törlésével és Călin Georgescu indulásának megakadályozásával csak felszították a szélsőjobboldal tüzét: 

Mindeközben a többi politikus renoméja megtépázódott. Antonescuval kapcsolatban az a vád merült fel, hogy a nyolcvanas évek végén jelentést írt a Securitaténak. Az elnökjelölt azt állítja, hogy egy disszidálni próbáló barátja miatt kihallgatták, és ezt lobogtatják most úgy, mintha együttműködött volna a kommunista titkosszolgálattal. Most kikérte és felolvasta a szöveget – amely valóban nyilatkozat volt és nem jelentés. Az USR átállása Lasconi mellől Dan mellé ügyes trükk lehetett volna, ha nem vonta volna maga után az AUR beadványát, melynek nyomán a központi választási bizottság úgy döntött, a párt nem kampányolhat a független jelölt mellett. Mindeközben Ponta is megkapta a magáét, mert azt nyilatkozta, hogy a 2014-es árvíz idején miniszterelnökként a hatóságokat megkerülve megnyittatta a vaskapui vízerőművet, elárasztva több román falut, hogy megmentse Belgrádot – amiért később szerb állampolgárságot kapott.

Pászkán Zsolt politikai elemző óva int attól, hogy készpénznek vegyük a közvélemény-kutatók méréseit. „Korábban Marcel Ciolacu miniszterelnököt fél éven keresztül 40 százalékra mérték, majd kapott 20 százaléknyi szavazatot” – érzékelteti.

A szakértő a fragmentáltságot emeli ki, és három szemben álló ideológiai táborról beszél. Mint mondja, mindhárom súlyos belső válságon megy át, nem kivétel az általa „radikális lokalistáknak” nevezett, folyamatosan átrendeződő Simion-féle csoport sem. A globalista liberálisok esetében nem kínál vonzó perspektívát, hogy Lasconit a saját pártja puccsolta meg, s a Lasconi és Dan támogatói közötti huzakodás is megosztja a tábort. A fősodor jelöltje, a két nagy párt és az RMDSZ által támogatott, egykori PNL-tag Antonescu nem elég nemzeti liberális a nemzeti liberálisoknak, de túlságosan az a szocdemeknek. Csakhogy tavaly a PSD elnökjelöltjére 400 ezerrel kevesebben szavaztak, mint amennyien az egy héttel későbbi parlamenti választáson a párt listájára. Egy közös jelöltnél főleg nem várható csoda, átszavazás annál inkább – vélekedik a szakértő. Bár a szekusvádak alól tisztázta magát Antonescu, a minap kiderült, hogy a magyarfaló opportunista milliárdos üzletember és parlamenti képviselő, George Becali kilép az AUR-ból, és a mérsékelt jelölt mögé áll be.

Pászkán Zsolt úgy véli, még minden nagyon illékony. Igaz lehet az is, hogy a fősodratú pártok nagyobb területi beágyazottsága győz majd, de kialakulhat olyan protestszavazási kedv is, amely borítja a felméréseket. Az biztos, hogy hiányzik az integráló erő az elnökjelöltekből.

A CURS azt is felmérte, mik az esélyek a második fordulóban. Eszerint Antonescu a Simionnal és a Dannal való párharc esetén is 52-48 százalékra győzne, egy Simion–Dan párharc vége viszont a szélsőjobboldali államfőjelölt győzelme lenne. A felmérés következtetéseivel Pászkán is egyetért: úgy látja, Antonescunak van esélye győzni Simion ellen, a globalista liberálisok tábora viszont nem lenne elég erős a soviniszták jelöltével szemben. „Akár azt is mondhatjuk, hogy Antonescu képviseli a centrális erőteret” – fogalmaz a szakértő.

Magyar szempontból Antonescu azért érdekes, mert sorra-másra kerülnek elő bő évtizeddel ezelőtti felvételek, amelyeken nem túl hízelgően szól a magyarokról. Erre Pászkán lakonikusan azt mondja: „Robert Fico és Aleksandar Vučić fekete öves magyargyűlölők voltak ennyi ideje, de most, valószínűleg számításból, nem azok. Nem jön szőke herceg fehér lovon megmenteni minket, abból kell főzni, amit felkínálnak.” Hozzáteszi: erről 
a palettáról Antonescu tette a legtöbb gesztust a magyaroknak, például Székelyföld kapcsán volt kedves nem tagadni a létezését, ami miatt utóbb Ponta keményen támadta is. „Meg lehet nézni a kínálatot: van A, B és C menü. Egyiket sem szeretjük igazán, de valamit enni kell” – summázza a helyzetet Pászkán Zsolt.

Nyitókép: Árad a Dâmbovița; a Georgescu-párti tüntetők lassan fél éve az utcán követelik igazukat
Fotó: AFP/Daniel Mihailescu